Sziasztok!
Egyenesen a Tokyo-i szállodából jelentkezek :)
Na de kezdjük a legelejétől. Szerdán délelőtt indultunk el Japánba, Amszterdamon keresztül.
Az Amsterdami gép, nagyszerű volt, a második már kevésbe. Nagyon fárasztó 11 órán át ülni. Az egész repülőgépen szerintem 5 külföldi ülhetett rajtunk kívül. Így természetes hogy mellettem is japánok ültek. Egy apuka és a fia. Nagyon aranyos volt a kisgyerek, addig míg le nem öntött engem narancslével, és nyűgös nem lett... :D A kaja a repülőn nagyon rossz volt. De ezek eltörpülnek, a ki-be csekkolás mellett. Szörnyű lassú minden, arról nem is beszélve hogy még a cipőmön lévő kapocs is becsipog. Na de nem panaszkodok hiszem végre japánban vagyok!!
Miután leszállt a repülőgépünk, pár japán önkéntes várt ránk.Akikel együtt elmentünk az első orientáció helyünkre. Péntek este volt a megnyitó ünneplés, egy kis földrengéssel fűszerezve ( ne aggodjatok , több nem volt még :P ) majd következett a fincsi japán vacsora. Vacsi után megtudtuk ki, hol fog aludni. Én egy indiai lánnyal együtt voltam. Ez is külön élmény volt. Miután kijöttem a fürdőből arra eszméltem hogy egy rózsaszín zsákban(ima ruha ) imádkozik. Vagyis először azt hittem ez egy tradicionális Indiai ruha , így megkérdeztem mi az. De miután nem válaszolt, és már a földön feküdt rájöttem hogy imádkozik. Na ezt napi 3x átéltem. A végén pedig már én éreztem magam kellemetlenül, hogy miért nem imádkozok.
Szombaton 6 órakor kellett kelni hogy elvigyenek minket az új orientációs helyre ( Tokyon belül)
Ekkor újra össze kellett csomagolni, berakni a buszra és csak menni. Először egy iskolába mentünk ( ismét ki kellett pakolni )ahol egy kisebb orientáció volt, felvilágosítottak minket mit szabad, mit nem szabad csinálni itt Japánban. Kimehettünk körülnézni egy kicsit. Ez volt a nap fénypontja, olyan jóó volt :D. Minden sarkon van italautomata, ahol egész olcsón kaphatsz szinte bármilyen innivalót. Nagyon szép tisztaság van mindenütt, pedig az utcán alig lehet találni egy egy szemetest, ha pedig találsz akkor az biztosan szelektív. Valamint találtunk egy kisebb sinto-t amit gyorsan le is fényképe
ztem.
Az orientáció végén jött értünk a busz, szóval pakolhattunk be!!! aztán elhozott minket a szállodába ahol pakolhattunk ki!!! ... elegem van a pakolásból, cipekedésből. Pedig Hétfőn újra pakolhatok és újra csekkolhatok be a következő repülőgépre ˘˘...
El se hiszitek milyen fárasztó...:D
Holnap lesz a Talent Show , ahol össze fogok pár gyerekkel és előadunk valamit. A cserediákok kedvesek, a japánok meg végképp.
A kaja isteni, bár az evőpálcikával kissé nehézkes még ( pl. : vágni ) Ugyanis a krinolin méretű töltött húst elég nehéz kettészelni, úgy hogy közben ne fröcskölj le mindenkit. Hát velem megtörtént, az egyik japán önkéntest sikeresen becéloztam, majd el is találtam .
Majdnem 10 óra van, ami azt jelenti, hogy aludni kell, szóval matane ~
Szia Alízka! Nagyon örülök hogy egyben oda értettek, nagyon szépek a képek.Külön exkluzív élmény lehetett az indiai szobatárs imádkozása, főleg hogy ateistának vallod magad. :D
VálaszTörlésAmúgy meg mi az hogy nem tudsz pálcikával húst szeletelni?! Nem is értem hogy nem megy...:D
Az meg hogy valakit telibe kaptál a vacsora belsejével csak hab a tortán, erre csak te vagy képes. Szerreee van! Ölelés:Eszter
Szia!
VálaszTörlésNem mondom kalandos utad volt, már eddig is akkor mi lesz a következő 1 évben? Sok sikert a továbbiakhoz, bár szerintem jól boldogulsz :)
Külön jó, hogy képeket is teszel fel.