2011. december 31., szombat

újév

Sikerekben gazdag boldog új évet kívánok mindenkinek!

Emlékeztek arra mikor gyerekkorotokban a legjobb barátotoknál aludtatok és megbeszéltétek, hogy egész éjjel fent maradtok? Az első egy két óra remekül eltelt, aztán utána már csak szenvedés folyt, nem igaz? Amikor már a szemetek majd le ragad, de még mindig küszködtök a fent maradással, csak hogy elmondhassátok, igen mi megcsináltuk. Aztán másnap rájöttök, hogy mekkora butaság volt, hiszen egész nap fáradtak voltatok, és nem volt energiátok semmihez..

Íj módon telt az én szilveszterem. Én szeretem a japánokat, dehogy még egy szilvesztert nem szeretnék itt eltölteni az is biztos...
kb 7 órakor összegyűlt a család, bekapcsoltuk a tv-t, és elkezdtünk enni. A tv-ben egy 4 órás komédia show-t kezdtünk el nézni. Ami az elején nagyon viccesnek tűnt.
Körülbelül, 9 óra fele ettünk egy úgy nevezett Soba-t, ami speciális japán tészta. Mindenki újévkor ezt fogyasztja, mivel tésztája hosszú, így a hosszú életet szimbolizálja.
Majd 10 óra fele a fogadóanyukám elment lefeküdni. Így már csak 3an folytattunk a komédia show nézését. Ennek a programnak az volt a lényege, hogy 5 vállalkozó szellemű japán hírességet kellett megnevettetni. És ha azok elnevették magukat, egy gumibottal rácsaptak a fenekükre, amolyan megtorlás gyanánt- mivel elröhögték magukat.
Már 11 óra fele azt hittem kifolyik az agyam a sok ökörségtől. A fogadócsalád jól szórakozott rajta- de nekem egyáltalán nem tűnt viccesnek, hogy egy két ember fogta magát, és 3vödörnyi meleg viaszt magára öntött. Persze nem minden vicc volt ilyen, de a fele ilyesmikből állt.
http://www.youtube.com/watch?v=jAwwW_Pj6Mg - egyébként ez így egyedül viccesnek mondható na de 4 órán keresztül !!! :OOOO
Aztán mikor 12-öt ütött az óra, azt hittem, hogy lesz valamiféle visszaszámlálás a tv-ben, vagy tűzijáték, vagy legalább egy pohár (gyerek)pezsgővel koccintunk. De nem történt SEMMI. Mindenki nézte tovább az újévi műsort.
Így aztán én sem láttam értelmét annak hogy fent maradjak, így elmentem aludni.
Ezzel véget ért az én szilveszterem...
Ha hazaérek az biztos hogy tartok egy utószilvesztert, nem érdekel hogy éppen július köze lesz.

2011. december 25., vasárnap

Tokyo

Szóval 2011.dec. 17-18-án Tokyoban voltam! Ugyanis nemsokra véget ér, a féléves diákok programja ( februárban ) és a Japán AFS ezzel a kis ajándékkal lepett meg minket, diákokat. Bár igaz hogy jómagam valamint Ines és Stephan ( izlandi fiú ) egy évre jöttünk, de szerencsénkre mi is elmehettünk.
Két választási lehetőségünk volt- Disneyland és Asakusa/Akihabara. Én a második lehetőséget választottam.
Asakusa híres a tradicionális épületeiről- amit én imádok - Akihabara pedig az Otakukról. Na de kik is azok az otaku- k?

"Az otaku a digitális világ gyermeke. Tizen-huszonéves fiatalok, akik kerülik a fizikai kapcsolatokat, imádják a tévét, a számítógépet és a telekommunikációt. Szintetikus sztárok rajongói, videojátékokat és képregényeket gyûjtenek, egész nap a számítógép-hálózatokon lógnak, és apróbb trükköket eszelnek ki. Médiabirodalmak alapozódnak a vásárlóerejükre, nagy cégek lesik a trendeket, és PR-gépezetek diktálják a divatot. A tizenévesek rajongótáborokra oszlanak, saját tévémûsoraik, tévécsatornáik, számítógép-hálózataik, magazinjaik vannak, szüleikkel élnek, egyedül, de nem magányosan. E szubkultúra ôshazája a csúcstechnológiát a mindennapi életben leginkább alkalmazó Japán, ahol 350 000 fôre becsülik az interaktív junkie-k táborát. Underground, de mélységesen fogyasztói szemléletet áraszt; az otaku a futószalagon elôállított szintetikus szemét lelkes fogyasztója, és ideális munkaerô egyben.Az elsô médiaagymosott generáció." - Azt hiszem ez egy tökéletes elemzés.
Bár én ezért a világért egyáltalán nem rajongok, de azért elvoltam. :)
Na de kezdjük az elejéről.
Sapporoból 9kor indunk a repülőnk, szóval én aznap 5órakor keltem, hogy időben a reptérre érjek, ahol találkoztam a többi Sapporoi diákkal. Természetesen Francisco ( columbia fiú ) elfelejtette elhozni a repjegyet, amin senki nem csodálkozott. Tudni kell róla, hogy mindig mindent elfelejt. :D Így aztán a fogadóanyukája hozta el neki a jegyét- az utolsó másodpercekben. Szerencséje volt...:P
A repülőn talán a két legidegesítőbb lány mellé kerültem. Nincs velük igazából semmi gondom ,míg meg nem próbálnak idegesítő japán lányá válni- tudjátok akik minden másodpercben nyávognak valamiért, és azt ordibálják hogy de cuuuuuuuuuuuuuuuuuuukíííííííííííííííííííí.
A landolásunk után, egy kisebb hotelba mentünk, ahol 3 órás előadás kezdődött a fél éves diákok számára. A végére már mindenki agyon unta magát. Ezután elfoglaltuk a szobánkat, majd meg is vacsoráztunk. Páran a vacsi után összegyűltünk beszélgetni stb.- chips és csoki társaságában. :D
( Azt hiszem aznap csokimérgezést is kaptam :D:D )Összesen ennyi örtént az első nap. Másnap reggel szintén korán keltünk 6 órakor. Megreggeliztünk majd tovább álltunk ,a korábban említett település felé.
Asakusat nagyon szépnek találtam. Akihabaraban meg elnézegettem a hatalmas épületeket, és a sürgő forgó, néha igen furcsának mondható japán embereket :).
Egyébként az idő, sapporohoz képest hihetetlenül jó volt. Furcsa volt csak egy szál hosszú-ujjú pulcsiban lenni, és nem tántorogni a térdig érő hóban.
De most jöjjenek a képet, hiszem azok minden szónál többet mondanak el .

Click to play this Smilebox slideshow
Create your own slideshow - Powered by Smilebox
Create a free picture slideshow

2011. december 6., kedd

túl a teszten

Egy kis információ a japán tesztekről:

Vasárnap 12:15kor már bent ültem a teremben, és szorongva vártam a vizsga kezdetét.
A japánoktól várhatóan, másodpercre pontosan, 12:30kor megkezdték a vizsgáztatást. 15 perc csak a szabályok ismertetésével ment el!
Az asztalunkon csak is kizárólag ceruza lehetett, valamint radír és faragó. A radír védőpapírját is el kellett távolítani, hogy véletlenül se merüljön fel a puskázás gyanúja. A legmegdöbbentőbb számomra az volt, hogy nem írhattunk tollal, hanem csak is ceruzával jelölhettük meg a megfelelő választ. A megjelölést illetően, az X, a karikázás és egyéb otthon ismert módszer, nem megfelelő. Itt bizony satírozni kell. A vizsga legnagyobb része azzal ment el, hogy satírozgassam a válaszaimat.
Valamint itt vannak sárga és piros lap is. Ugyan az az eljárás mint a fociban. 2 sárga lap után ( figyelmeztetés ) megkapod a piros lapot. ( kitiltás ) Én szerencsésen nem kaptam egyet sem. :D
Maga a teszt legkönnyebb része a listening volt, a legnehezebb pedig a nyelvtan. De ezzel szerintem mindenki így van. Volt még egy kanji része is a tesztnek, az is jól sikerült szerintem. Egyedül a nyelvtannal gyűlt meg a gondom. Nem érzek semmi különösebbet, remélhetőleg sikerült. Azonban magát az eredményt csak februárban tudom meg.Addig pedig megőszülök.

Hétfőn, pedig leesett egy nagyobb mennyiségű hó, valamint, egész nap heves hófúvás volt, úgyhogy a közlekedés reggel megállt. Így az iskola hószünetet tartott. Persze ennek a japán diákok, hihetetlenül örültek, hiszen rájuk (megint ) egy hetes dolgozat írás várt. Így kaptak + 1 napot tanulni.
Mi nekünk, cserediákoknak nem kell megírnunk ezeket a teszteket, így csak 3 óránk van egy nap, de így is 1-2 óra fele érek haza.
Viszont nemsokára téli szünet. Amikor is a fogadócsaláddal megyek Hakodate-ba, karácsonyozni, már nagyon várom.
Valamint, 17-18.án pedig Tokyoba megyek. Ugyanis orientációnk lesz, és egy kisebb kirándulásunk. Már nagyooon várom.

Ezek után, január közepe fele, ismét elkezdődik a suli. Majd február végén egy hónapos szünet vár ránk. Márciusban pedig végzősök között fogok majd tanulni. Harmad éves leszek :) .Ez jó sok mókával jár, például, elkezdek majd Franciául tanulni. Ugyanis a végzősöknek kötelező még egy nyelvet választani. Választási lehetőség : Francia, kínai. Így én a franciát választottam. :)

Valamint, lesz Kabuki órám. Na de mi is az a Kabuki???!

A kabuki három fő japán színházi műfaj egyike (bunraku, nó). Legnépszerűbb „polgári” színház az Edo-kor (1600–1867) óta. Stilizált, részletesen megszabott s kötelező hagyományokra épülő (artisztikus, de sokszor artistaügyességet kívánó) mozgásformák jellemzik, amelyeket ugyanúgy katának neveznek, mint a harcművészetekben: küzdelem (tate), drámai kivonulás (roppó), látványos pózok (mie), némajelenetek (dammari). Válfajai témák szerint a vad (aragoto), a történelmi (dzsidaimono), a hétköznapi (szevamono) és a táncos (soszagoto) darabok.

Itt pedig láthattok pár hagyományos Kabuki sminket. -->

http://www.glopac.org/Jparc/CosMask/kumadori.html



Hóóóó :)

A japánoknak már térdig érő hó van, a közlekedés pedig életveszélyes, az utak csúszósak !

Innen bentről a jó melegből olyan szép látvány :
Itt még a hólapátolás is móka, ezzel a speckó lapátolóval. Mire hazaérek nagyobb lesz a karom mint egy bodybuilder-nek :P